Az őszi gyep ápolásához nem csak a nyírás és a szellőztetés tartozik hozzá, nagyon fontos ugyanis például az, hogy még a tél előtt kiirtsuk belőle az oda nem illő gyomokat, és a kártevőket. Az év folyamán ugyanis a szép zöld gyep látványát könnyedén elronthatják különféle felnővő, vagy nem odaillő növények, és rovarok, amelyeket még ősszel megfelelően ki kell irtani, nehogy tovább terjedjenek.

Ezt azért érdemes ősszel elvégezni, mert általában a munkálatok utána kellemetlen foltokat hagynak az összefüggő pázsiton, amit nagyon fontos lesz újra bevetni. Ezt ősszel a legszerencsésebb elvégezni, hiszen egyrészt ilyenkor kelnek ki a legkönnyebben a magok, másrészt pedig tavasszal már az első, legfeljebb a második nyírás után nyoma sem lesz a beavatkozásnak, csak a szép, összefüggő gyepet láthatjuk majd.

A gyep őszi ápolásának tekintetében kiemelten fontos a kártevők elleni harc is. Noha a hangyák és a tücskök is komoly bosszúságot okozhatnak, ha óriási bolyokat készítenek, vagy nagy lyukakat ásnak, ellenben összességében a lótücsök például sokkal károsabbak, méghozzá az apró, gyakran észrevehetetlen rovarok mellett, amelyek lárváikkal vagy étvágyukkal komolyabb területen is képesek ártani a fűnek. Nem szabad megfeledkezni továbbá a vakondokról sem, amelyeket irtani nem szabad – védett állat –, de ha pár kilométert utaztatjuk őket, azt semmilyen törvény sem tiltja.

A gyep téli felkészítését is ilyenkor érdemes elvégezni. Alkalmazásával mérsékelhető a tél okozta stressz. Az azonnal felvehető kálium erősíti a sejtfalakat, szabályozza a fű vízháztartását. Alacsony hőmérsékleten szinte egyáltalán nem adagol nitrogént, ugyanakkor tavasszal a felmelegedés hatására a nitrogén fokozatosan a fejlődésnek induló fű rendelkezésére áll. A gyep a tél elmúltával gyorsan fejlődésnek indul.